1.rész

- Mercedes tedd le mellém a feneked és kapcsold be magad, mert mindjárt leszállunk - percek óta könyörögtem barátnőmnek, hogy üljön már le és ne négy éves kislányként ugrándozzon a kedvenc dalára.
- Milyen ideges valaki - huppant le mellém Mechi, majd vigyorogva kikapcsolta a zenelejátszót.
- Hogy ne lennék az amikor az egész személyzet arra szólít fel, hogy ülj le végre? - csattantam fel. Igen, talán egy icipicit túlregáltam a dolog. Minden forgatás előtt ilyen vagyok, bár ő ezzel teljesen tisztában van. - Csatold be magad - figyelmeztettem témaelterelésként.
- Lássuk be Tini, nem olyan rossz pasi ez a Blanco - kacsintott, majd hozzátette. - Ha neked nem kell akkor én megtartom helyetted is.
- Hogy lehetsz te egy a világ legelismertebb emberei közül? - forgattam a szemem. Mercedes alig 26 éves, de már fent van a neve a '10 leggazdagabb és legelismertebb ember' listáján.
- A szerencse mindig mellettem állt drágám - sóhajtott fel drámaian. - Plusz vannak befolyásos ismerőseim.
   A gép 15 percen belül landolt a semmi közepén.
- A bőröndje Ms. Stoessel - adta át a csomagom Felipe. - Sok sikert a filmhez - mosolygott rám.
- Köszönöm. Jó utat visszafelé - válaszoltam kedvesen.
- Köszönöm Ms. Stoessel - mondta és visszament a gépre.
- Martina - üvöltötte távolról Mechi. Rögtön arra gondoltam, hogy drága barátnőm már bajba keveredett, de amint megláttam a probléma forrását elnevettem magam. Mechi a távolba mutogatott azt kiabálva hogy 'Zsiráfok, igazi zsiráfok! Tini tényleg léteznek zsiráfok!' Miután mellé értem egy apró részlet rontotta el az állatokra nyíló látképet, ami egy felénk közeledő srác volt.
- Ő ki? - böktem felé, de a mellettem álló csak a fejét ingatta.
- Hölgyeim, Ruggero Pasquarelli vagyok, életük szerelme. - mutatkozott be, amikor odaért hozzánk.
- Máris utállak - jelentette ki Mercedes halálkomoly arccal.
- Ezt máshogy képzeltem el. - motyogta a fiú zavartan.
- Ne foglalkozz vele, kicsit mogorva.- legyintettem, majd kezet nyújtottam. - Martina Stoessel. Tini. - tettem hozzá. - Ő pedig Mechi Lambre és nagyon örül a találkozásnak, igaz? - böktem oldalba barátnőmet.
- Ja - biccentett összehúzott szemmel.
- Gyertek utánam- intett a srác, miközben egy tőlünk nem messze parkoló kocsi felé indult.
- Nekem szimpi - súgtam barátnőmnek.
- Nekem nem - válaszolt egyszerűen. Az autóban Mechi ült az anyósülésre én pedig hátra Ruggeroval.
- Szóval te Jorge haverja vagy? - próbálkoztam beszélgetést indítani.
- Ja. A legjobb haverja. Hogy is mondják a csajok? Ja igen, bff-ek vagyunk - vigyorgott, mire felnevettem.
- Mióta vagytok itt? - kérdeztem, miután abbahagytam a röhögést.
- Néhány órája jöttünk - válaszolt. - Szerintem bírni fogjátok a helyet.
- A környezetet biztosan. - bólintottam kinézve az ablakon. Tőlünk max. száz méterre zsiráfok rohangáltak, a távolban pedig talán elefántok vonultak egy tó felé.
- Mikor érünk oda? - fordult hátra az ülésén Mechi.
- Néhány perc. - mosolygott rá Ruggero, de barátnőm ezt nem viszonozta. - Mindig ilyen?
- Mechi? Nem, csak amíg megszokja a helyet. Amúgy tündéri lány. - pillantottam az említett felé. Hamarosan egy adag sátrat láttam meg a semmi közepén, és egy csomó embert.
- Itt is vagyunk - mosolygott a srác büszkén. A bőröndünket magunk után ráncigálva indultunk a szállás felé, ahol mindenki felénk fordult.
- Martina Stoessel és Mercedes Lambre igaz? - kérdezte egy férfi az egyik sátorból kilépve.
- Igen. - bólintottam a mellettem álló helyett is.
- Üdvözöllek titeket - mosolygott ránk. - Őszintén sajnálom amiért nem tudtam elétek menni, de közbejött egy apró dolog. Remélem Ruggero tette dolgát.
- Abszolút - nevettem fel. - Martina Stoessel - mutattam magamra.
- A főszereplőm. - jegyezte meg. - Személyesen még nem találkoztunk, ezért hivatalosan is szeretnék bemutatkozni. Andrew Wise. - nyújtott kezet, én pedig boldogan megráztam és elismételtem a nevem. Miután a producer bemutatkozott Mechinek is, az óriási sátrak felé kalauzolt minket. - Igyekeztünk a legkényelmesebb szállást biztosítani a színészeknek, úgyhogy reméljük megfelel. - mondta és beinvitált minket. Bent egy hatalmas franciaágy állt, mellette szekrények, fotelek sorakoztak, a földet pedig egy hatalmas szőnyeg borította.
- Azta- ez volt minden amit mondani tudtam.
- Mercedes kisasszony az öné itt van a közelben - Mechi szeme csillogott az izgalomtól, amit megértettem.
- Tini pakolj le, én megnézem a sajátom - nyomott egy puszit az arcomra barátnőm, majd el is tűnt Andrew-val. Még egyszer lenyűgözve körbefordultam megcsodálva az egész helységet, aztán kinyitottam a bőröndöm, és darabonként kiszedtem belőle azt a kismillió ruhát amit otthonról hoztam. Szerencsére a szekrények bírták a strapát, amiért áldottam a készítőiket. Kiraktam néhány képet anyáékról, hogy kicsit személyesebbnek érezzem a helyet, majd örömmel konstantáltam munkám eredményét.
- Imádom ezt a helyet. - sóhajtott a bejáratnál Mechi.
- Én is - helyeseltem.
- Andrew üzeni, hogy amint mindenki megérkezik tartanánk valami bemutatkozó partit, vagy mit - vont vállat barátnőm. - Néhány jó pasi nem ártana.
- Rugge nem elég jó neked? - húztam fel a szemöldököm.
- Én egy Chris Hemsworth- re gondoltam - ábrándozott.
- Nem láttam a stáblistán a nevét - döntöttem romba fantáziálását.
- Összetörted a szívem - nézett rám komolyan.
- Őszintén sajnálom - nevettem fel. Miért is jött velem Mechi? Nincs különösebb oka a dolognak, barátnőm egyszerűen úgy döntött, hogy ő akkor most eljön velem forgatni. Írtam a stúdiónak, ők pedig elkövették életük legnagyobb hibáját azzal, hogy belementek a dologba.
- Vajon látunk majd oroszlánokat? Mit meg nem adnék egy kisoroszlánért. Simbának nevezném el és felemelném egy sziklán. - kezdett újra lehetetlen gondolkodni.
- Aha. - bólintottam, de figyelmemet elterelte a telefonom kijelzője. A készülék vélhetően megtalálta a legkisebb térerőt is, és kapcsolódott. A mobil azonnal csipogni kezdett, jelezve, hogy anyáék máris aggódnak.
- Megint magamban beszélek? - kérdezte Mechi.
- Igen. - nevettem fel.
- Kinek kell ellenség, ha ilyenek a barátai. - mérgelődött.
- A figyelmem a tiéd, csak előtte hadd küldjek el egy sms-t. - emeltem fel a telefonom, és pötyögni keztem.

Szia Anya!
Minden rendben van, semmi nem volt az úton Mechin kívül. Afrika gyönyörű, a srácok rendesek. Add át Apáéknak, hogy puszilom őket is.
Tini

Miután ezt elküldtem, újra barátnőmhöz fordultam aki addigra a szekrényemben túrkált.
- Mit csinálsz? - húztam össze a szemem.
- Nem hagyhatom, hogy magadnak válassz ruhát az esti partira. - magyarázkodott, majd elővett egy fehér darabot. - Látod, ez tökéletes.
- Miért nem jó az amit én akarok felvenni?
- Tini, drágám, imádlak, de ezt bízd rám. - sóhajtott. - Te színészkedsz, én meg stylistnak tanultam, aztán egy befolyásos magazinnál kötöttem ki, szóval tapasztaltabb vagyok.
- Most arra célzol, hogy nincs érzékem a divathoz? - kérdeztem.
- Te mondtad ki. - tette fel a kezét védekezően.
- Te nő. - nevettem el magam.
   Egy óra múlva Ruggero megkért minket, hogy kísérjük el az akkor érkező színésznők elé, mivel nem akarja elijeszteni őket. Mechivel természetesen beleegyeztünk a dologba, és boldogan indultunk el, útközben megcsodálva az esteledő Afrikát.
- Ott vannak.- mutatott Rugge egy lefelé ereszkedő magángép felé.
- Kiket is várunk még? - ráncoltam a szemöldököm.
- Ők az utolsók. Candelaria Molfese és Lodovica Comello. - válaszolt, miután az autó leparkolt egy fa alá. - Mire visszaérünk már minden kész lesz a partira.
- És Jorge?- akaratlanul is kíváncsian érdeklődtem a fiú után. Ruggero arcán átsuhant egy mosoly, majd a motorháztetőre támaszkodott.
- Látom érdekel. - fúrta a tekintetét az enyémbe.
- Nem. - vágtam rá azonnal. - Talán, egy kicsit. - javítottam ki magam. - Nem akart jönni?
- Nem. Alig aludt a repülőn, és ahogy meglátta az ágyat, eldőlt és már horkolt is.
- Miről folyik a beszélgetés?- pattant ki a kocsiból Mechi is.
- Jorgeről.- ahogy Rugge ezt kimondtam éreztem magamon barátnőm vigyorgó tekintetét.
- Tudtam Tinita, hogy bejön neked. - cukkolt barátnőm.
- Nem. - tiltakoztam. - Csak megkérdeztem, hogy hol van.
- Persze.- nevetett fel gúnyosan. - Én meg összejöttem a Mikulással.
- Szóval ő a titkos barátod.- bólogattam. Ketten játszák ezt a játékot.
- Bizony. A legutóbbi randinkon elvitt a csokigyárába. - vágott vissza Mechi.
- Szerintem menni kéne.- biccentett a landoló gép felé a mellettünk ácsorgó srác.
- Egyetértek.- pillantottam Ruggerora, majd elindultunk a repülő felé. Amikor odaértünk a két újonnan érkező már nagyban ráncigálták a bőröndjeiket és mosolyogva integettek nekünk.
- Hello. - köszöntek egyszerre.
- Én Cande vagyok, ő pedig Lodo. - szólalt meg végül a vörös hajú lány.
- Igen. - helyeselt a Lodonak hívott személy.
- Martina Stoessel.- mutatkoztam be. - Ők pedig Mechi Lambre és Ruggero Pasquarelli.
- Örülünk a találkozásnak. - mondták ugyanabban a pillanatban, mire mindannyian felnevettünk.
     A visszafelé vezető úton Rugget szidtuk, amiért arra nem gondolt, hogy többen leszünk, miután felvettük a két lányt, hiszen a sofőrrel nem számolt.
- Nem vagyok matekzseni, hogy kiszámoljam, hányan leszünk. - ellenkezett hevesen.
- Négy ember meg két ember az hány ember zokniagyúkám? - szűrte a fogai között Mercedes, aki velem az ölében nyomorgott hátul.
- Öt?- kérdezett vissza Ruggero.
- Ha matektanár lennék, már régen meghúztalak volna. - barátnőm mondatára a fiú összébb húzta magát, jelezve, hogy tart Mechitől.
- Amúgy.- kezdte Cande. - Milyen a szállás?
- Iszonyatosan jó.- mosolyogtam rá. - Óriási sátrak, amint meglátod beleszeretsz. Azon gondolkoztam, hogy feltűnne- e valakinek, ha hazavinnék egyet.
- Biztos nem. - nevetett fel.
- Én is így gondolom. - értettem egyet.
- És a többiekkel már találkoztatok? - kérdezte Lodo.
- Ruggeroval, és a producerrel. - válaszoltam. - De amikor visszaérünk lesz valami buli.
- Helyes pasik vannak? - csillant fel Cande szeme.
- Én is ezt kérdeztem. - szólalt meg Mechi is. - De nincsenek.
- Hahó.- lengette a kezét Rugge.
- Mondom. Nincs egyetlen egy sem. - mondta barátnőm komolyan.
    Amint visszaértünk már minden ki volt világítva, egy kisebb színpadot is felállítottak, és miután a két lány is lepakolt egy-egy sátorba, átöltöztünk és a színpad elé vonultunk.
- Hello mindenki. Valószínűleg mindenkinek személyesen bemutatkoztam, de akinek nem, Andrew Wise vagyok, a film producere. - lépett fel a pódiumra Andrew. - A többiekkel összeültünk, és úgy döntöttünk, hogy tartanunk kell egy bemutatkozós bulit, hogy jobban megismerjük egymást.
- Megkérdezhetem, hogy hol a kaja?- kiabált bele Ruggero, mire a producer egy gyilkos pillantást küldött felé.
- Holnap reggelt tíz óra körül kiosztjuk a szövegkönyveket, délután pedig aki szeretne jönni, azzal meglátogatunk egy közeli falut. Holnap után fotózás és elkezdjük a forgatásokat. - jelentette be Andrew, és szünetet tartott. Szóval ha máskor nem holnap után találkozok Jorgevel. - Nem húzom tovább az időt. - biccentett a keverőpultnál álló srác felé. - Sok sikert a következő hetekhez. - az utolsó mondatát elnyomta a hirtelen megszólaló zene, én pedig ijedtségemben hátratántorodtam.
- Jól vagy?- kérdezte Mechi aggódva, mire bólintottam.
- Csak megijedtem. - magyaráztam. Ő még egy másodpercig elidőztette rajtam a tekintetét, majd megrántotta a vállát.
- Hozok valami innit. - mondta végül és otthagyott.
- Egyedül? - hallottam a hátam mögül egy hangot.
- Azt hittem, hogy te éppen eszel.- néztem Ruggerora, de ő megrázta a fejét.
- A producer nagyon csúnyán nézett rám, amikor odamentem a kajákhoz. - nevetett fel.
- Vajon miért?- tettem fel a költői kérdést.
- Mechi ?- érdeklődött barátnőm után a fiú hirtelen.
- Iszik valamit. - mosolyodtam el. A lelki szemeim előtt már láttam is a Rugge-Mechi páros otthonos házát, egy kicsi faluban.
- Megyek, beszélek vele.- motyogta kínosan.
- Szerintem bejössz neki. - bíztattam. - Akit oltogat az általában a pasija lesz.
- Tényleg?- csillant fel a szeme.
- Volt már példa a dologra. - bólintottam.
- Meg kell próbálni, vagy összejön vagy nem. - mondta, én pedig helyeslően bólintottam.
- Ez a jó hozzáállás. - amire ezt kimondtam a fiú már el is tűnt a tömegben. Egészen addig fel sem tűnt hogy ennyien vagyunk.
- Ha távoltartási végzést kérnél Ruggero ellen fel tudok ajánlani egy remek ügyvédet. - mondta egy mély hang, mire meglepetten kaptam a tekintetem a fiú felé.
- Jófej srác, de észben tartom. - nevettem fel. - Tini Stoessel. - nyújtottam kezet a valahonnan nagyon ismerős kinézetű idegennek.
- Jorge Blanco. - mosolygott rám, és finoman megrázta jobbom. Az volt a pillanat amikor először összefutottam a híres Jorge Blancoval.

25 dal az életemről

Sziasztok:)

 

Először is szeretném megköszönni Pannának a kihívást, nem gondoltam volna, hogy pont te fogsz kihívni:). Másodszor ugyancsak Pannának hála gyönyörű lett a blog design-ja. Nézzétek meg, szerintem csodálatos. Köszönöm még egyszer. Na kezdjük el :D.

 

 

1.Egy dal, ami a gyerekkoromra emlékeztet:

 Ringat a Víz

Kiskoromban rengetegszer néztem meg az Arielt, és volt idő amikor az összes dalt kívülről tudtam, de mára csak ez az egy 'sláger' maradt meg.

2.Egy dal, ami az exemre emlékeztet:
-
Viszem tovább Panna gondolatait, én sem gondolom cikinek, hogy még nem volt barátom (amennyiben nem Jorge Blanco vagy Ruggero Pasquarelli az nem is lesz egy ideig.).

3.Egy dal, ami a szüleimre emlékeztet:
Slipping Through My Fingers

Igen, először én is egy Oroszlánkirály betétdalon gondolkoztam, de utána rájöttem, hogy ez az a dal, ami Apára, és Anyára emlékeztet.

4.Egy dal, ami megnyugtat.
River Flows In You

Nem tudom ki hogy van vele, de én erre a dalra alszok el minden nap.

5.Egy dal, ami számomra fülbemászó:
Waka Waka

Ha egyszer meghallom, onnantól kezdve napokig ezt dúdolom.

6.Egy dal, ami a legjobb barátnőmre emlékeztet:
Repülsz ha rám ülsz

Az a lovastábor...

7.Egy dal, ami a nyárra emlékeztet:
Cool For the Summer

We're cool for the summer. That's all.

8.Egy dal, ami az első szerelmemre emlékeztet:
-
Ez a nagy helyzet emberek. Nincs, nem volt, és egy ideig szerintem nem is lesz szerelmem.

9.Egy dal, ami reményt ad:
Fight Song

Ez a dal tényleg, bármikor reményt ad.

10.Egy dal, ami a kedvenc bandámtól van:
Demons

Nem vagyok akkora Imagine Dragons fan, de ez és a Radioactive személyes kedvenceim.

11.Egy dal, ami a kedvenc filmemből van:
Money, Money

A Mamma Mia a második legnagyobb kedvencem, de a Női Szervek-ben nincs túl sok dal ( gyakorlatilag egy sincs.), ezért inkább az egyik leggyönyörűbb romantikus musicalből választottam ki a top1-et.

12.Egy dal, amit legutoljára hallgattam:
Come&Get It

Nem vagyok akkora Selena Fan, de van pár szám ami egészen jó.

13.Egy dal, ami egy olyan barátomra emlékeztet, akivel már nem vagyok jóban:
Bad Blood

Ez fejezi ki legjobban a kapcsolatunkat. Csak viccelek, imádom a dalt, de nincs olyan ember akivel már nem vagyok jóban leszámítva azt aki elköltözött, bár az más téma.

14.Egy dal ami a szerelmemre emlékeztet:
-
Jorge Blanco nem számít, igaz?

15.Egy dal, amit szívesen elénekelek:
Let It Go

The cold never bothered me anyway..

16.Egy dal, ami megsiratott:
Amíg őriz a szemed

Amikor egy 'érett' tizennégy éves lány sírni kezd a színházban...

17.Egy dal, amitől táncolni támad kedvem:
Macarena

Ezt kell magyaráznom?

18.Egy dal amit szeretek, de csak ritkán hallgatok:
Dark Horse

Amióta Niki elkezdte a(z) OUAT-os blogját úgy döntöttem, hogy elkezdem a sorit. Ennek éjszakába nyúló sorozatmaraton lett a vége, így sikerült kevesebb mint 3 hét alatt megnéznem 5 évadot. Ezt a dalt akkor kezdtem hallgatni, mert Reginára emlékeztetett, azóta sajnos egyre kevesebbszer hallgatom, nem tudom miért.

19.Egy dal, ami az első a lejátszási listámon:
Wildest Dreams

Micsoda véletlen.. :D

20.Egy dal, ami az utolsó a lejátszási listámon:
You Belong With Me

Régen az SZJGs korszakomban rengetegszer hallgattam, de mára lejjebb hagyott a lelkesedésem :D.

21.Egy dal, ami jelenleg a kedvencem:
Confident

Nem, nem a Wildest Dreams az. Demi Lovato az utóbbi időben nagy kedvenc lett.

22.Egy dal, amit valaki énekelt nekem:
Boldog Szülinapot

Annyira találékonynak érzem magam :D.

23.Egy dal, amit ki nem állhatok:
Into You

Semmi bajom Arival, de a csapból is ez a dal folyik, ami kicsit, de csak egy icipicit idegesít.

24.Egy dal, amire a barátommal táncoltam:
-

A mi sulinkban nincsenek bulik, és nem igazán szoktam táncolni :D

25.Egy dal, amit ha egész nap hallgatnék, akkor sem unnám meg:
Dear Future Husband

Jelenlegi kedvenc.

Az én kihívottjaim:
Klaudia Sebestyén  (tudom, hogy független ideig abbahagytad a blogolást, de azért remélem egy kihívás belefér :) )
Carmen Channel
Vidák Ivett






 



Prológus

Martina Stoessel

A repülő ablakából kifelé pillantgatva nem láttam mást csak nagy, kék óceánt alattunk, de mivel az elmúlt 12 órát utazással töltöttem kezdtem unni a látványt. A magángép egyenesen Afrikába tartott, azon belül pedig egy apró falu mellé valahol Johannesburg közelében. A nagyváros közelsége alatt pedig 300 kilométert értek. Miért is megyek én egy Isten háta mögötti helyre ahol a külvilágtól elzárva, térerő nélkül kell majd élnem? Nem, nem önkéntes száműzetésbe vonultam, egyszerűen kaptam egy szerepet. A karakterek tökéletesek, a forgatókönyv hibátlan, a film pedig, ha minden összejön Oscar-ra lesz jelölve, és őszintén remélem hogy a főszereplő srác nem a legbunkóbb vagy legegoistább fiú a Földön. Jorge Blanco-t még csak képeken láttam, de terve volt véve, hogy legalább egy mozis szereplését megnézem, bár ez végül nem sikerült. Mechitől azonban megtudtam hogy instagrammon 30 millió követője van, tud énekelni és az emberek szerint remek színész. Legjobb barátnőm megint magándetektíveset játszott, nem először. Jorge a saját gépével 'óhajtott' jönni azért hogy rendesen felkészülhessen a szerepre. A kép már többször is megjelent a szemem előtt ahogy a számomra idegen fiú mélyen a szövegébe temetkezve ül a repülőn miközben néhány alulöltözött stewardess rohangál körülötte. Akárhányszor ez eszembe jutott, figyelmeztettem magam, hiszen lehet hogy ő nem olyan beképzeld, tudatlan és sármjával hódító nőcsábász mint az összes többi pasi akikkel eddig volt szerencsém forgatni. Adnom kell neki egy esélyt, hátha végre nem valami idiótával kell filmet készítenem.

- Tinita- huppant le mellém Mechi megzavarva gondolataimat, én pedig rögtön felé kaptam a fejem. - Ez a kaviár valami isteni, neked is ki kéne próbálnod. Egy idő után kikapcsol az agyad tőle és csak eszel és eszel és eszel és - itt nevetve félbeszakítottam barátnőmet.

- Rendben, majd megkóstolom. - biztosítottam, mire ő helyeslően bólogatott.

- Hogy én miért nem lettem színésznő, egész nap ülhetnék a gépemen és ehetnék - kezdett elmélkedni. 

- Emlékeztesselek arra hogy neked is van saját repülőd mivel a Vogue főszerkeztője vagy és fél Amerika az általad írt cikkeket olvassa nap mint nap? - sóhajtottam unottságot színlelve. 

- Köszönöm Tini. Most eszembe juttattad, hogy le kéne cserélni a személyzetet a magángépemen. - mosolygott rám hálásan, majd újabb adag kaviárt rendelt magának. Én úgy döntöttem hogy alszok egyet, ezért előkerestem a telefonom meg a fülhallgatóm, majd elindítottam az alvós lejátszási listám, és az előttem álló hónapokra gondolva lehunytam a szemem.